Bunkókról

Facebook

Naptár

június 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Ezt szívjuk most

Budapest szmogtérképe

Utolsó kommentek:

41. Európa és a Koronák - Első rész

2014.02.24. 22:47 Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn

Bizonyára emlékszünk még rá, mennyire kicsapta a jobberek körében a biztosítékot egy szatirikus műsorszám, mely valljuk be, egy igen komoly telitalálatot vitt be a múltba révedező bálványimádók idejétmúlt világképének, és mely műsorszám hathatós közvetett kormányzati támogatás nélkül létre sem jöhetett volna. Noha szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a kormányzati támogatás itt nem hatalmas mennyiségű közpénzkiutalások, sem irdatlan mennyiségű állami hirdetésmegrendelés, hanem mindössze a tehetségtelen dilettantizmus és feleslegesen hirdetett kivagyiság, röviden szólva a kormányzásra éretlenség képében testesült meg. 

Az anyázásokon és egyéb hasonlóan szalonképtelen megnyilvánulásokon kívül érdemi reakció alig-alig érkezett, bár meg kell jegyezni, sokan az Egyesült Királyságot hozták fel példának, mint koronás köztársaságot, Országaink közötti lényeges közjogi különbségeket még akkor frissiben felvázoltam, remélem nem hiába.

Burger King korona.JPG

Külön mulatságos volt, ahogy a szélsőjobb az ügy kapcsán ment még egy kört a szopórolleren. Szemmel láthatóan nem fogták fel, hogy egy haladó köztársaságban anakronizmus (jobbereknek: Az anakronizmus időbeli ellentmondás. Ez az ellentmondás valamely esemény, vagy körülmény illetve ideje között állhat fenn. Anakronizmus szándékosan is létrehozható, esetenként viszont tájékozatlanság, információhiány eredménye.).az ország Parlamentjében egy koronát dédelgetni.

Már akkor megígértem, szétnézek a világban, mások hol tartják a koronájukat. Alább az összeállítás.

 

 

Kezdjük mindjárt a szomszédunknál, Ausztriában.

Ausztria jelenlegi államformája parlamentáris szövetségi köztársaság, az államfő a nép által közvetlenül megválasztott szövetségi elnök, feladatköre többek között a kormány kinevezése, mely a végrehajtó hatalom birtokosa. 

1804-ben, az Osztrák Császárság kikiáltásakor II. Rudolf (Magyarországon: Rudolf) saját koronája lett az osztrák császári korona. Az 1867-ben bekövetkezett Kiegyezés után is ez a korona maradt a meg az osztrák császári korona, de onnantól csak az osztrák területek (Zisleithanien) számára.

A koronát ténylegesen koronázási szertartások alkalmával sosem használták. Jelenleg a bécsi művészettörténeti múzeum gyűjteményének része, a kincstárban őrzik, ahol belépődíj ellenében szabadon megtekinthető.

 

 

A korona megjelent az aktuális érméken, megjelenik napjainkig például Amszterdam (egykoron itt is Habsburgok uralkodtak!) címerében is, valamint további érdekesség, hogy a korona ábrázolásának a jogát több udvari szállító is megkapta, így a Krusovice sörgyár a mai napig használja logójában. 

 

 

Folytassuk a sort az Egyesült Királysággal.

Az Egyesült Királyság, vagy másképpen Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága egy unitárius állam, melyet négy ország (Anglia, Wales, Skócia, Észak-Írország) alkot. Államformája parlamentáris monarchia, ahol az államhatalom a miniszterelnök és a parlament kezében van. Az uralkodó szerepe főképp reprezentatív, a nemzet egységének a jelképe. Utódlását a trónöröklési rend szabályozza.

A koronaékszerek őrzőjét először 1207-ben nevezik ki. A Stuart-restauráció után 1660-ban Gilbert Talbot volt a koronaékszerek őrzője, de ő nem akart a Towerban lakni, ahol az ékszereket őrizték, ezért a feladatot a család egyik öreg inasára, Edwardsra bízta. Edwardsnak sikerült az ékszerekhez szervezett vezetésekből annyi bevételt szereznie, hogy halálakor utóda 500 aranyat fizetett Talbotnak a poszt elnyeréséért. A mindenkori örző 1852-1990 között a királyi család tagjának számított.

Több korona is létezik, a legrégebbi az Edward-korona (St. Edwards Crown) aranyból készült, és kizárólag koronázásokkor használják.

Fontosságát tekintve a Birodalmi-korona (Imperial State Crown) amely feltétlen említést érdemel, tekintve, hogy ünnepi alkalmakkor, például mikor megnyitja a parlament alakuló ülését, ezt viseli a királynő.

Mivel a brit koronázási jelvények nem hagyhatják el az Egyesült Királyság területét, ezért 1911-ben V. György számára elkészült a birodalmi indiai korona (Imperial Crown of India), melyet a király indiai látogatása során viselt. 970 grammos súlya miatt őfelsége viselése után komoly fejfájásra panaszkodott. 1913 óta nem használták.

A Skót királyság koronáját (Crown of Scotland) 1540-ben készítették V. Jakab számára. Miután VI. Jakab 1603-ban megörökölte az angol trónt is, a skót koronázási jelvényeket a skót parlament ülésein az uralkodó jelenléte és a törvénykezésbeli egyetértésének jelképezésére helyezték el az ülésteremben. Az angol és skót királyságok összeolvadásakor 1707-ben minden ceremoniális jelentőségét elveszítette, 1819 óta az edinburgh-i várban van kiállítva, ahonnan csak nagyon ritkán és kizárólag különleges állami alkalmakkor hozzák ki.

Wales-i hercegi koronából (Coronet of a herceg neve, Prince of Wales) mindjárt több is van. Az első 1729-ben készült, a második 1902-ben. Mikor VIII. Edwárd 1936-ban lemondott a trónról, magával vitte Franciaországba, ahonnan csak 1972-ben bekövetkezett halálakor került vissza. Ezért Károly herceg számára 1969-ben egy harmadik korona is készült. Jelenleg a Towerban látható

További koronák még az Erzsébet királynő koronája (Crown of Queen Elizabeth), Mary királynő koronája (Crown of Queen Mary), Viktória királynő kis gyémántkoronája (Small diamond crown of Queen Victoria), Modenai Mária koronája (Crown of Mary of Modena), IV. György diadémja (George IV State Diadem), I. György koronája (State Crown of George I), IV. György koronázási koronája (Coronation Crown of George IV), Adelaide királynő koronája (Crown of Queen Adelaide), és Alexandra királynő koronája (Crown of Queen Alexandra).

 

 

Az angol forradalom során az eredeti Edward-korona megsemmisült, ezért 1661-62 folyamán az eredeti mintájára újat készítettek, melyet 1671-ben Thomas Blood kis híján ellopott.

Említést érdemel még a Great Star of Africa, a világ második legnagyobb csiszolt gyémántja, valamint a Koh-i-Noor, a világ valószínűleg legértékesebb gyémántja. Mindkettő a koronázási jelvények alkotója. 

Azt a helyet, ahol a koronázási ékszereket őrzik, Jewel House-nak nevezik. Ez a hely rövidebb megszakításokkal a Tower területén van 1307 óta. A Jewel House belépődíj ellenében szabadon látogatható.

 

 

Nézzünk egy újabb szomszédunkat, Romániát

Az egykori Román Királyság önállóságát orosz segítséggel vívta ki az 1877-78. évi román függetlenségi háborúban, 1881-ben vezették be a királyságot, amit a Szovjetunió által hatalomra segített kommunisták számolták fel 1947 december 30-án, bevezetve a népköztársaságot, majd az 1989-es forradalom után lett az országból köztársaság. 

I. Károly 1881 március 26-án történt megkoronázására készült az ún. Acélkorona (Coroana de Oțel), mely arról nevezetes, hogy egy, a függetlenségi háborúban zsákmányolt oszmán ágyú anyagából készült, így jelképezendő a román katonák bátorságát. 

Románia egy köztársaság, a nép által közvetlenül 5 évre megválasztott köztársasági elnök a végrehajtó hatalom feje, ő nevezi ki a miniszterelnököt.

 

RO.jpg

 Az Acélkorona jelenleg a bukaresti nemzeti művészeti múzeumban látogatható.

 

 

Jugoszlávia, az egykori Szerb-Horvát-Szlovén királyság

A Szerb királyság már a középkorban is létezett, ám 1389-ben, az első rigómezei csatát követően az oszmán birodalom hódításának esett áldozatul. A törökök kiverése után az orosz-török háborúban az oroszok oldalán részt vevő Szerbia 1878-ban nyerte el újra teljes függetlenségét, majd a Román királyság 1881-ben történő kikiáltására reagálva 1882-ben kikiáltották a Szerb királyságot.

Az első világháború utáni békefolyamatok részeként a Szerb királyság egyesült a Magyar királyságból kivált Horvátországgal, valamint az Ausztriából kivált Szlovéniával, ezzel létrejött a Szerb-Horvát-Szlovén, későbbi nevén a Jugoszláv királyság. 

A második világháború után Jugoszlávia egy föderatív állam lett, majd a kilencvenes évek folyamán részben a délszláv háború által és következményeképpen felbomlott. Valamennyi utódállama köztársaság. Mind a különleges közigazgatású Bosznia-Hercegovina, mind a nemzetközileg csak részben elismert Koszovó is demokratikusan működik.

 

JU.jpg

 

Az eredeti koronázási jelvények helyett a Karadordevic család újakat készíttetett. A korona jelenleg a szerb történeti múzeumban van kiállítva.

 

 

Egykori szomszédunk, Lengyelország

A lengyel államiság, hasonlóan a magyarhoz, immár túlhaladta ezredik évét. Bár a lengyel állam 1793-ban ideiglenesen megszűnt létezni, az ujjá alakítására nem kellett sokat várni. 1807-ben Napoleon alapított bábállamot Varsói nagyhercegség néven, majd Napoleon bukása után a bécsi kongresszus hozta létre újra a Lengyel Királyságot, perszonálunióban Oroszországgal.

Az Piasst-dinasztia idejéből származó eredeti királyi korona nem maradt fenn, az akkori koronázási jelvények közül mindössze a koronázási kardot sikerült megőrizni. I. Boleszláv koronájának, országalmájának, valamint királyi jogarjának a replikáival együtt jelenleg a krakkói Wawelben (a krakkói vár neve) őrzik.

A Jagelló-ház és a Vasa-ház uralkodása idején több korona is készült, ám ezek közül volt ami megsemmisült vagy elveszett. 1697-ben Erős Ágost személyében perszonálunió jött létre Szászország és Lengyelország között. A szász uralkodó attól tartva, hogy megtagadják neki a koronázási jelvények kiszolgáltatását, megkoronázási szertartására készíttetett egy újabb lengyel királyi koronát, ami végül használatlan maradt. Jelenleg a drezdai kincstár gyűjteményében van.

1733-ban a lengyel koronázási jelvényeket a koronával együtt elrejtették, ezért III. Ágost megkoronázására egy újabb lengyel királyi korona készült. Ez a korona a továbbiakban Varsóban maradt, ahonnan 1939-40 folyamán hadizsákmányként a harmadik birodalomba kerül. A második világháború végén a szovjetek megtalálják és Moszkvába szállítják, majd 1960-ban a Szovjetunió visszaszolgáltatta a baráti Lengyelországnak. Jelenleg a lengyel nemzeti múzeumban őrzik.

Az államfő a köztársasági elnök, akit közvetlenül választanak meg öt évre. Az alsóházban többséggel megválasztott miniszterelnök javaslatára ő nevezi ki a minisztereket. A minisztertanács a legfőbb közigazgatási szerv.

 

 

Az utolsó lengyel korona nem más, mint I. Anna orosz cárnő koronája, mely 1730-ban készült I. Miklóst 1829-ben ezzel a koronával koronázták lengyel királlyá. A moszkvai Kreml kincstárában őrzik. 

 

 

Még mindig a szomszédságban, Oroszország

A korai orosz cárok hatalmi jelképként korona helyett egy arannyal díszített cobolyprém süveget, az úgynevezett Monomah sapkáját viseltek. Neve egy legendából ered, miszerint a fejdíszt IX. Konstantin ajándékozta volna unokájának, II. Vlagyimír kievi nagyfejedelemnek. A süveg ténylegesen a XIV. századból származik és valószínűleg Üzbég kán, az Arany Horda vezetője ajándékozta I. Ivánnak. A tatár fejdísz Moszkvának az Arany Hordával szembeni alárendeltségét is szimbolizálta ezen időszakban. A XV.-XVI. század folyamán került a fejdísz tetejére a kereszt, hogy a cár Isten adta hatalmát jelképezze.

A Monomah sapkája elnevezés először 1518-ban bukkan fel. Érdekességképp érdemes megemlíteni egy orosz mondást, miszerint "Nehéz a Monomah sapkája". Olyan emberekre mondják, akik túl nagy felelősséget vettek a vállukra, akik túlbecsülték magukat.

 

 

A jelenlegi cári korona elődje I. Mihály, az első Romanov-házi cár részére készült 1627-ben a Monomah sapkája alapján.

I. (Nagy) Péter cár 1721-ben császárrá koronáztatta magát, és új cári koronát készíttetett. I. Anna cárnő 1730-ban a "lengyel" koronát viselte, 1762-ben II. (Nagy) Katalin cárnő koronázására nem készült el időben a nagy cári korona, így az már csak I. Pál megkoronázásakor használták, innen ered a Pál császári koronája elnevezése is. Utoljára 1896-ban, II. Miklós, az utolsó Romanov-házi, és egyben az utolsó orosz cár megkoronázásakor használták. Ez a korona is a moszkvai kincstár gyűjteményében található.

Oroszország egy prezidenciális és föderatív köztársaság, ahol az elnököt közvetlenül választják, jelenleg hat évre. Az elnök bizonyos döntéseit a parlamentnek (Duma) jóvá kell hagynia.

Noha Putyin elnök országlásai alatt a demokratikus viszonyok és alapvető szabadságjogok több független kritikus szerint is sérülnek és leépülnek, egyenlőre nincs tervben a koronának sem az elnöki hivatalba, sem a Duma épületébe való átköltöztetése. 

 

 

Norvégia, a fjordok országa

A norvég államiság I. (Széphajú) Haraldnak köszönhetően tekintélyes múltra tekint vissza, már 872-ben létrejött. 1319  után egy rövid időszakot leszámítva perszonáluniók sorozata jött, beleértve a Kalmari uniót, melynek felbomlása után egészen a kieli békéig Norvégia Dánia egyik tartománya volt. A békeszerződés értelmében Dánia átengedte Norvégiát Svédországnak, a norvégok viszont kikiáltották a függetlenségüket, Gunnlovban összeült a nemzetgyűlés, alkotmányt fogadtak el és királyt választottak. Még abban az évben a mossi konvencióban a svédek és a norvégok kiegyeztek egy perszonálunióban, mely egészen 1905-ig állt fenn.

 

 

1905-ben a Storting VII. Haakont hívta meg a trónra, megkoronázására 1906-ban, az 1818-ban készült koronával került sor. Ezen koronázás óta mindössze trónra lépési ceremóniát tartanak, melynek során a korona nem kerül az uralkodó fejére, hanem mindössze az oltárra van kihelyezve. A koronát jelenleg a Norvég Nemzeti Bankban őrzik, Trondheimban.

Norvégia államformája alkotmányos monarchia. A király, aki a hadsereg főparancsnoka is, nevezi ki a miniszterelnököt, majd a miniszterelnök javaslatára a minisztereket.

 

Fura dolog, hogy még a hivatalos királyságokban is, ahol"használják" a koronát, még ott is múzeumokban őrzik. Sehol nem vitték a Parlamentbe.

 

A téma folytatását, már csak az érdekessége miatt is tervezem.

 

Szólj hozzá!

Címkék: Korona Köztársaság Wir Staatskünstler

A bejegyzés trackback címe:

http://darazskarcsi.blog.hu/api/trackback/id/tr415772818

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.