Több blogbejegyzés és cikk is napvilágot látott a napokban, melyek a jelenlegi kormánypárt negyedszázados történelmét, de legfőképp a párt negyedszázad alatt produkált változását, vezetői személyeiben a változás hiányát taglalják. Jómagam Fedor egyik kormánypárt elleni tüntetésről szóló posztját olvasva, a kommentek között böngészve jutottam el oda, hogy kifejtsem a véleményemet a párt változásairól.
Egy párt esetében nem szerencsés dolog a változás, főleg ha ez a változás az eredetileg megvolt értékek elhagyásával, rombolásával jár.
Ez a véleményem, ezt írtam le zárszóként.
Elemezzük:
Nem azt írtam le, egy párt nem változhat, csupán nem tartom jó dolognak, ha egy párt változik. Miért? Mert a pártok egyik jellemzője a tagok által közösen elfogadott eszmék és értékek halmaza, melyeket a tagok képviselni igyekeznek, melyek megvalósítását céljukként tűzték ki.
Ezeket a képviselt eszméket és értékeket ha egy párt cserélgeti, miközben a párt vezető és irányító személyiségei nem változnak, nem tudom komoly pártként tisztelni. Ilyen pártokat látva óhatatlanul az a benyomásom támad, hogy a vezetőknek mindössze a hatalom megszerzése lebeghet célként a szemük előtt.
Természetesen a pártok -remélhetőleg mindig és mindenkor nemes- vetélkedésének a célja minden esetben a hatalom megszerzése, mert a megszerzett hatalommal élve (de nem visszaélve) tudják a társadalom berendezkedését és a közösségre vonatkozó szabályokat olyan irányba formálni, hogy az általuk vallott és képviselt eszméknek és értékeknek megfelelően, ezen elvek mentén javítsák a közösség életfeltételeit, érjék el a legnagyobb hasznot a társadalom valamennyi tagja számára. Haszon alatt nem az anyagi hasznot, a profitot értem. A profit megszerzése nem a párt dolga, de olyan feltételek teremtése, ahol lehetséges tisztességes profit kitermelése, simán összeegyeztethető az értékrendemmel..
A világ állandó és nem konstans, a változás folyamatos. Minden nap megszületik például egy új tudományos eredmény, bármely napon bekövetkezhet egy olyan tudományos áttörés, mely döntően befolyásolja mindennapjainkat, mely komoly kihatással lehet életkörülményeinkre. Mindjárt az elmúlt negyed évszázad történései közül kiemelném ilyen eredményként a mobiltelefonok általános elterjedését, bárki általi elérhetőségüket. Ez a vívmány komolyan befolyásolta életünket, ma már szinte a nap bármely percében beszélhetünk bárhonnan bárkivel. Huszonöt évvel ezelőtt ha beszélni szerettünk volna egy távolabbi helyen tartózkodó ismerősünkkel, akkor mindkettőnknek bizonyos pontok halmazán, egyszerűbben fogalmazva telefonkészülékek mellett kellett tartózkodnunk, mely készülékek akkoriban még helyhez kötöttek voltak.
A különböző adatátviteli és informatikai technológiák fejlődésének köszönhetően ma már a mobilkommunikáció eljutott oda, hogy beszéd közben nem csak hallhatjuk, de láthatjuk is egymást.
Huszonöt éve már léteztek mobil telefonok, de mind méretük, mind adatátviteli technológiájuk, valamint a magas áruk sem segítette elterjedésüket. Ha akkor valaki megkérdezett volna, mi az álláspontom a kézméretű eszközökkel folytatott mobil-videotelefonálással kapcsolatosan, valószínűleg azt a választ kapta volna, hogy reménykedem, hogy még életemben hozzáférhetővé válik számomra is. Mára megváltozott a véleményem a dologgal kapcsolatosan, nem látom szükségét, hogy folyamatosan videotelefonáljak a mobilommal.
Ha huszonöt éve azt kérdezték volna tőlem, mi a véleményem két ember egymással folytatott beszélgetéséről, szabad-e korlátozni a beszélgetésük tartalmát, arra a kérdésre már akkor is azt a választ adtam volna amit ma, hogy nem szabad. Kélt ember egymással azt és akkor beszélhet meg amit csak akar, ahhoz harmadik embernek semmi köze.
Ezen jogunk számomra egy olyan alapvető érték, amit megkérdőjelezhetetlennek tartok. Leírom még egyszer: ALAPÉRTÉK.
Jubileumi gondolatok címen megjelentetett véleményemben szembe állítottam egy bizonyos párt és egy ember születése utáni huszonöt évet. Az ember a világgal együtt alakul, változik, fejlődik. A párt egy vagy több alapérték mentén szerveződik, reagál a világ változásaira, de alapvető értékei mentén kitart, azokat nem adja fel. Ezt a nézetemet össze is foglaltam egy hasonlatban:
Az ember huszonöt év alatt megváltozik, gyarapodik, jobbá lesz, mivel folyamatosan új értékeket hoz létre és vall magáénak.
Egy párt esetében nem szerencsés dolog a változás, főleg ha ez a változás az eredetileg megvolt értékek elhagyásával, rombolásával jár.
DeMarco, ki szinte kizárólag Fedor blogjában tűnik fel aktívan, láthatóan nem értette meg a gondolatmenetet.
@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn: Te 25 évesen is csecsemő maradtál? Te még mindig azt gondolod és hiszed, mint 25 évvel ezelőtt?
Vagy netán te is változtál idővel? Te is máshogyan látsz dolgokat?
Csak mert én rengeteg illúziómat elveszítettem és nem is kár értük. Hamisak voltak és semmi alapjuk nem volt.
Ugyanakkor vannak olyan 25 éve is meglévő gondolataim amik semmit sem változtak.
Aranyosan próbál terelni, csak pont az összegzés első felét, mintha nem olvasta volna el. Ugyanakkor figyeljük meg, gondosan kerüli az ÉRTÉK szó használatát, holott az összegzésben ez a szó központi helyet foglal el.
Fentebb már írtam, a gondolataim, ahogy minden embernek, úgy nekem is változnak bizonyos dolgokról. Míg tíz évesen úgy képzeltem Ferrarim, de minimum Porschém lesz, addig mára egy japán gyártó középkategóriás modelljével közlekedem, és még a bajor presztízsmárka hasonló modelljére sem vágyom. Sem akkor, sem most fel sem merül bennem, hogy korlátozzam, kinek milyen autója lehet.
Első osztályos koromban úgy képzeltem, az étkezések elválaszthatatlan része a lúdláb torta, és a húsleves és a sült csirkecomb csak amolyan zavaró tényezők, amikbe bele kell túrjunk, hogy ehessünk lúdlábat. Mára a túlzott tortafogyasztásra egészségügyi okokból gondolnom sem lehet, mégsem jutna eszembe a tortaevést betiltani.
Fentieket végiggondolva, no meg DeMarco-t ismerve:
Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn ·http://darazskarcsi.blog.hu 2013.04.02. 19:09:09
@DeMarco: Fogadnom kellett volna, hogy megpróbálod megmagyarázni. De úriember biztosra nem fogad.
Ízlelgesd azt a szó: ÉRTÉK
Hogy egy régi, általam igen kedvelt vetélkedő egyik sokat hangoztatott szófordulatával éljek, vitapartnerem a válaszomat nem fogadta el.
@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn: Nem válaszoltál. Nem véletlenül.
Ami pedig a fő értékeket illeti, azok megvannak most is. (Család, keresztény szellem, munka, tisztességes élet).
Első látásra sínen vagyunk! Vannak neki is értékei! Ez egy jó dolog! Másodszori olvasatban ha figyelmesebbek vagyunk, látható, hogy ugyan leírja az érték szót, de azok feladásáról, rombolásáról semmi. Mégiscsak terel!
Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn ·http://darazskarcsi.blog.hu 2013.04.03. 17:24:01
@DeMarco: Mire válaszoljak? Hogy próbálod kiforgatni az ember szavait? Hogy terelni próbálsz?
Érték.
Nem gondolat, nem illuzió, és nem is hit.
ÉRTÉK.
@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn: "Te 25 évesen is csecsemő maradtál? Te még mindig azt gondolod és hiszed, mint 25 évvel ezelőtt?
Vagy netán te is változtál idővel? Te is máshogyan látsz dolgokat?"
Ez nem terelés. Elég egyszerű kérdések. Ne bújj ki alóluk, mert azzal hiteltelenné teszed magadat.
Te mit tekintesz értéknek az életedben?
Kedves DeMarco!
Kérlek engedd meg, hogy ne soroljam fel tételesen mit is tekintek értéknek az életemben, mivel nem az én konkrét értékeim a téma, hanem az, hogy egy párt nem dobhatja el a hatalomért cserébe a vallott értékeit. Sajnálom, hogy elvakultságodban te ezt az egyszerű és a többség számára teljesen világos tézist is próbáltad megmagyarázni. Kár volt.
Fentebb némi unszolásra felsoroltál pár értéket. Melyikről miért cserébe vagy hajlandó lemondani?
A családod egysége érdekében hajlandó lennél lemondani a keresztény szellemről? Vagy elég lenne hozzá havonta egy hatjegyű összeg, hogy másnaptól az Ateista klub állandó szerzője legyél?
A keresztény szellemeddel összeegyeztethetőnek tartanád, hogy lányokat futtass? Vagy csak egy olyan kupi hálózat tulajdonlásáért adnád fel keresztény eszméidet, ahonnan havi tízmilliós nagyságrendű profitot lehetne bezsebelni?
Érdemes a hatalomért feladni demokratikus elkötelezettségünket?
Hatalomba kerülve le szabad köpni azokat az eszméket, amelyek kivívásáért egykoron a rendőri gumibotozást is felvállaltuk egy csak látszatra demokratikus rendszerben?
Megengedhető-e, hogy mikor lehetőségünk támad, egyből korlátozzuk azoknak a fórumoknak a jogait, amely fórumok függetlensége mellett pálcát törtünk előzőleg?
Nincsen bajom vele, hogy próbálsz bizonyos dolgokat megmagyarázni, de lásd be, egyre nehezebb és egyre lehetetlenebb némely dologra magyarázatot találni.
Tisztelettel kérlek, előbb gondold végig mit akarsz megmagyarázni, és ha nem megy, inkább ne égesd magad.
Üdvözlettel: